Pár héttel ezelőtt volt szerencsém egy tátrai biciklitúra keretében rengeteg cseh ill. szlovák sört kipróbálni. A folyadékpótlás folyamatos fenntartása érdekében szép számmal “kellett” fogyasztanunk a cimboráimmal. Meg hát nagy rajongói is vagyunk a helyi söröknek. Először a tót szomszédoknál kezdtük a tesztelést, aztán következtek a csehek, aztán ismét a szlovákok. Persze közben rengeteget tekertünk és ritka jól esett egy pihenés alkalmával legurítani egy korsóval hűs sörözőkben. Sikerült elég szép napi mennyiséget termelnünk, de egyszerűen nem éreztük, mivel folyamatosan izzadtunk.
Szóval szlovák sörökkel kezdtünk és azzal is fejeztük be a túránkat. A teljesség igénye nélkül (meg sajnos a nagy mennyiség miatt néhol ködbe vész az emlékezetem) ittunk Saris-t, Urpiner-t, Zlaty Bazant-ot. Lehet velem vitatkozni, de mély hatást nem tettek rám a szlovák sörök. Nem rosszak, nem rosszak. Azonban a csehekkel messze nem tudják felvenni a versenyt. A szlovák vendégszeretet pedig…….
Meg kell még említenem a helyi barna kólát, a Kofola-t. Csapolva lehet kapni a helyi kocsmákban. Az íze elég érdekes, meggyes, rumos, unikum jellegű, nekem kicsit émelyítő volt.
Felüdülésként éltük meg, amikor végre cseh földre tudtunk lépni. A cseh vendégszeretet példamutató és csak pozitívumokat tudok sorolni. Nagyon nagy volt a kontraszt közös szomszédainkkal szemben. Teljesen más a mentalitás, az élethez való hozzáállásuk, vidámságuk és élveztünk minden egyes percet, amit ott töltöttünk.
A cseh sörök számomra jóval ízletesebbek voltak, könnyűek, nem tolakodó az ízük. Alacsony alkoholtartalmuk miatt itatják magukat. Továbbá azt is hozzá kell tennem, hogy abszolút más frissen csapolva inni ezeket a nagyon ízletes söröket. Teljesen más ízük van, mint az itthon is megvehető ugyanazon márkáknak. Egyszerűen jobbak, finomabbak.
És miket is ittunk: Gambrinus, Radegast, Krusovice, Staropramen, Pilsner Urquell, Budweiser, Zubr, Kozel, Cerna Hora. Nekem a legjobban a Radegast és a Gambrinus ízlett. Valamint nagy rajongója vagyok a barna Krusovice-nak és Kozel-nak. Most azonban kizárólag csak a gyengébb világos söröket részesítettük előnyben. Figyeltünk arra, hogy minél többet kipróbáljunk és ne ugyanazokat igyuk egyfolytában. Van azonban még mit bepótolnunk, amire majd jövőre sort kerítünk.
Kipróbáltuk még a helyi sörkorcsolyát is, az utopenec-et is. Ez nem más, mint vízben, ecetben pácolt szafaládé, virsli hagymával. Ez eléggé ízlett mindannyiunknak, kiválóan illik a sörhöz.
A történet befejezéseként még álljon itt annyi, hogy sajnos szégyenszemre a túránkat hamarabb abba kellett hagynunk. Visszatérve szlovák földre sikerült olyat ennünk egy étteremben (a kiszolgálásról egy külön post-ot lehetne írni), ami egy elég durva ételmérgezést okozott mindannyiunknál. A kedvünket nem vette azonban el attól, hogy jövőre is visszatérjünk. Akkor azonban már csak cseh barátaink vendégszeretét fogjuk élvezni és kiemelt figyelmet fogok fordítani már a helyi ételeknek is.
Címkék: Budweiser, Cerna Hora, cseh sör szlovák csehország tátra bicikli saris urpiner utopenec szafaládé virsli pác hagyma kofola, Gambrinus, Kozel, Krusovice, Pilsner Urquell, Radegast, Staropramen, Zubr
