A Club szendvics “ahogy én készítem”-írhattam volna ismét. Ez a szendvics ugyanis, hasonlóan a Cézár salátához, számos kávézó, étterem, bár, stb. étlapján megtalálható és számtalan változatban készítik. Hogy őszinte legyek, nem is csodálom. Nem kell hozzá más csak néhány szelet toast kenyér, majonéz, jégsaláta, csirkemell, bacon, paradicsom, esetleg lilahagyma.
“A szendvics az egyik legegyszerűbb, leggyorsabb és éppen ezért a legnépszerűbb étel. Nem igényel sok időt, energiát, de még főzést sem. A szendvics története évszázadokra vezet vissza. A középkor előtt a kenyér evőeszközként szolgált, és kenyér darabokba vagy lepénybe csomagolt ill. tekert hús- és zöldségfélék fogyasztása világszerte elterjedt volt. Azonban a villa feltalálása a reneszánsz korszakban megváltoztatta az étkezési szokásainkat, és a kézzel evés a szegények majd a koldusok jelképe lett. A szendvics csupán a 18. században született újjá, Lord Sandwich angol úriember által, akinek legenda szerint olyannyira szenvedélye lett a kártyázás, hogy nem volt hajlandó rendesen vacsorázni, és ráparancsolt az inasára, hogy tegyen egy darab húst két szelet kenyér közé! Később a vendégei is azt kérték, amit Sandwich úr, és innen ered a szendvics név.”
A Club szendvics sem más, mint egy “emeletes” szendvics. A csirkemelleket sózzuk, majd kevés olajon kisütjük. Én sülés közben locsolok rá Worcestershire szószt is. A húst félretesszük és a visszamaradt olajban megsütjük a bacon szeleteket is. Közben pirítunk 3 szelet toast kenyeret, felszeljük a paraicsomot és a lilahagymát. Elkészítése roppant egyszerű: a pirítósokat gazdagon megkenjük majonézzel és ízlés szerint rétegezzük a hozzávalókat.
Aki kívánja sültburgonyát is készíthet hozzá, de a szendvics önmagában is meglehetősen kiadós. Szépen enni nem lehet, csöpög, folyik mindenfelé, de megéri a “szenvedést”. Tipp: ne spóroljunk a majonézzel!
Címkék: bacon, club, csirkemell, jégsaláta, majonéz, szendvics
