Étterem: Kistücsök

kistücsök

A többiek után mi is eljutottunk Balatonszemesre, a Kistücsök Étterembe. Már szerdán elindultunk a Balaton Sound-ra, de előtte mindenképpen be akartunk térni ide, annyi jót hallottunk a helyről.

Épp a kánikula kezdete előtti szerdán mentünk, bár még nem volt annyira meleg, de azért a kerthelyiség tökéletes választás volt. Az étlap áttanulmányozása utána tudtuk, hogy az étterem nem olcsó, de a pénzünkért azt fogjuk kapni, amit várunk. A napi ajánlatból választottunk, így házi nyúlfilé lencsesalátávalt illetve borjú lábszárat kértünk töksalátával. Előtte megkóstoltuk a hideg kovászos uborka levest, és a sültpaprika-krémlevest. Nekem a ez utóbbi jobban ízlett, de a kovászos uborka leves is rendben volt. A főételek nagyon el voltak találva. Alapvetően nem szeretem a lencsét, de ez megszerettette velem. Eddig egészen más ugrott be a lencse kapcsán. Hasonlóan gondolkodtam a tök kapcsán is, régen meg nem ettem volna, de itt egészen kivételesen volt elkészítve. A húsok közül a lábszár talán egy hajszállal jobban ízlett mint a nyúlfilé, de mindkettő már egész magas kategóriában focizik.

paprika krémleves

nyúlfilé

borjú lábszár

Az i-re a pontot a házi krémes rakta fel, amelyről ha költő lennék egy egész hosszú költeményt írnék. De mivel nem vagyok, így csak azt tudom mondani, hogy egy nagyon eltalált desszert, tökéletes sárgakrémmel, egészen kivételes “tetővel”, amelyet a gyümölcshab emel az egekbe.

házi krémes

Összességében imádtuk a helyet, jó hangulata volt, és tudjuk, érezzük, hogy vissza fogunk még térni.

Souschef is meglátogatta a helyet, neki kevésbé jött be a hely, de miért is:

Der Chef-től teljesen függetlenül múlt hét kedden én is tiszteletemet tettem. Hogy a lehető legobjektívebb képet alkossam, nem is beszéltünk a vacsora előtt cheftársammal. Talán túl sok jót hallottam már a helyről, így magasra tettük a mércét.

Az asztalunkat már pár nappal korábban lefoglaltuk, érkezéskor udvariasan fogadtak  a felszolgálók, de sajnos a kert talán legrosszabb asztalát kaptuk meg, közvetlenül a konyha ablaka mellett, iszonyatosan levegőtlen, sötét helyen (sajnos így használható fotót sem tudtam készíteni), ezért kár volt foglalni…

Az étlapon az izgalmas újítások mellett egy két klasszikussal is találkoztunk és nagy örömömre a borlap nagyon széles kínálatú. Gondoltuk indulásképp iszunk egy Gedeon Perle Rosé gyöngyöző bort, amit már korábbról ismertem, ez a nagy hűségben jó választás volt, de sajnos, csak a főétellel érkezett meg, mert bár rengeteg pincér dolgozik az üzletben, de a kiszolgálás mégis iszonyatosan lassú, de szerencsére szakmailag jó és udvarias.

A választott ételek között volt Újházi tyúkhúsleves és sima Húsleves, Hideg sült paprikakrémleves, Harcsapaprikás, Harcsaszelet halászlé mártással, Szarvascomb vadasan, Rozmaringos grillzöldség és Morzsás barackos-levendulás házi pite meggymártással.

Az ételek nagyon változatos minőségűek voltak. Míg az Újházi hibátlanul készítették el, addig a sima Húslevesben csak pár darab tészta úszott, se zöldség se egy kevés hús, még jó, hogy a lé korrekt volt. A Harcsapaprikás középszerűen, a Rozmarigos grillzöldség tisztességesen volt elkészítve. A Harcsa halászlé mártással szerintem egy nagyon jól kitalált étel és ízletes is volt, de a körete (házi galuska) teljesen elhibázott, mivel nagy darab ragacsos tészta darabokat kaptam. A Szarvascomb viszont istenien lett elkészítve: vaj puha hús, pikáns, jól ízesített mártás és fantasztikus házi burgonyafánk. A desszert szintén remekmű volt, nagyon szépen tálalva.

Úgy fest, hogy a mérce tényleg magasan volt mert nálam igen rezgett vagy talán le is esett…

Tags: , , , , , , ,