A lekvárfőző mániám idei első termése. Sajnos az eperszezonról lecsúsztam, így az idei első lekvárfőzésem alapanyaga a sárgabarack volt. Egy balatonfüredi túrán szereztem be némi baráti segítséggel a barackokat, olcsón és valószínűleg az utolsó pillanatban.

A főzés viszonylag egyszerű, de elég időigényes. Tavaly a kimagozás mellett még a héjától is megfosztottam a barackokat (leforrázva a barackokat, könnyedén meghámozható), idén ez a lépés kimaradt, mivel ugye abban van a vitamin )). A lekvár így is finom lett.

Tehát kimagozás után irány az óriás fazekam, ami a lekvárfőzéshez van dedikálva.

Ezek után már csak türelemjáték az egész. Hosszas kevergetés mellett a barackokból szép lassan lekvár lesz. Figyelni kell, hogy folyamatosan kevergessük, nehogy odaégjen. A cukrot én a vége felé szoktam hozzáadni, kb. kilónként. Jelen esetben a 9kg barackhoz nem egész 3kg cukrot használtam fel. Szeretem ha nem annyira édes, mint az összes boltban kapható lekvár.

Miután az ízével és állagával is elégedett voltam, előre gondosan kimosott és kiszárított üvegekbe mertem a lekvárt, majd meleg dunsztba tettem őket. Egy lépést már nem először felejtek el, mégpedig a Na-benzoátot. Egy kávéskanálnyit szoktam a teljes mennyiséghez tenni, mint tartósítószer, de ez megint kimaradt. Eddig nem fáztam rá és nem romlottak meg a lekvárok, remélem most sem fognak.

A tervek között szerepel még idén a szilva és a már tavaly is megénekelt birsalma.

Tweet

Címkék: sárgabarack; cukor

Ez a bejegyzés 2010. augusztus 31. kedd 14:58-kor készült és a következő kategóriákban található: Étel. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.