Zellerkrémleves

Sok év után megszerettem a zellert. Valószínűleg ennek az oka a húsleves lehetett. Abba mindig került, és jellegzetes íze magával ragadott. Olyannyira, hogy most kézenfekvőnek, mi több természetesnek tűnt, hogy a megmaradt zellerszárat kiegészítsem még zellergumóval, és így készüljön el egy kiadós zellerkrémleves.
A zellerszárat és gumót vékony karikára szeleteljük. Vajon hagymát pirítunk, ehhez adjuk először a zellergumót, mert annak több idő kell, majd a szeletelt szárat. Állandóan kevergetve pároljuk. Amikor már majdnem megpuhult a zeller, akkor liszttel megszórjuk és felengedjük csontlével. Tejet is adunk hozzá. Sózzuk, borsozzuk. Lassan forraljuk.

Amikor kész, botmixerrel összeturmixoljuk, simára keverjük. Ezután legírozzuk és montírozzuk  a levest, azaz tojássárgáját és a tejszínt összekeverjük, majd ehhez vékony sugárban a leves felét hozzáadjuk. Habverővel simára keverjük. Ezt a keveréket aztán – szintén állandóan kevergetve – visszaöntjük a levesbe. Ezután már főzni nem szabad a levest. A montírozás során pedig vajdarabkákat adunk a leveshez, közben habverővel kevergetjük azt. A leves így táplálóbb és még krémesebb lesz.

Csészében tálaljuk, friss, őrölt borssal meghintjük, citromot csepegtetünk a tetejére. Pirított zsemlekockát vagy kenyeret adunk hozzá.

Egyre inkább erősödünk krémlevesekben. Neked melyik a kedvenced?

Tags: , , ,