Viszlát 2010!

Lassan elérkezik az év utolsó pillanata, amikor is érdemes egy kicsit visszapillantani az évre, értékelni azt, átgondolni, hogy mi volt jó, mi kevésbé, így sokkal tapasztaltabban tudunk nekivágni a következő évnek. 2009-ben is hátrafordultunk, és elmerültünk egy kicsit a számok világában, amelyek olykor beszédesebbek mint egy vastag könyv. Lássuk, mi történt 2010-ben. Vigyázat, nagy számok jönnek.

Tavaly összesen 126 bejegyzést írtunk, ez úgy oszlott meg, hogy a legtöbbet én, der Chef írtam (elnézést az udvariatlanságért, de tényleg én írtam a legtöbbet), számszerűen 64-et. Aztán jött Sous Chef 20 post-tal, majd Commis de Cuisine 18 bejegyzéssel,  végül Poissonnier 17-tel. A többiek alig hallatták a hangjukat, Boucher, az osztrák vendégmunkásunk egyszer  jelentkezett be, míg Connoisseur  egyenesen Svédországból villantotta meg, hogy mitől jobb a lazac mint a ponty, egyébként hatszor köszönt be.

A szerény blogunk 2010-ben 35,189 látogatót vonzott (Google Analytics szerint), ami 79,409 megjelenésben csúcsosodott ki.  Ezen számok elsősorban a rengeteg post-nak, és egy bizonyos Miss Seo-nak volt köszönhető, akinek hála google-barát lett a blogunk. A kedvenc bejegyzésetek kifejezetten a hízóvágáshoz kapcsolódik, mindenki a disznóölés részleteire volt kíváncsi a leginkább, valamint a hurka, kolbász sütésére. Jól van, örülünk neki. Jövőre megint megbökjük, így biztosan tovább tudjuk vinni ezt a vonalat is. A legunalmasabb post az a fakultációnk volt, amikor is gőzgombócot csináltunk. A látogatók jó része google-ben talált ránk, olyan húzószavakon keresztül mint a tatár beefsteak vagy hurka sütése, illetve sokan rss-ből olvasnak minket, hogy pontos legyek 904-en követnek minket rss-en kersztül. Felpörögtünk twitteren is, már 107-en követnek minket, mondhatjuk, hogy gasztro twitter témában megkerülhetetlenek vagyunk. Kedvenc képünk pedig eme post képe lett, amely a tumblr oldalunkon jelent meg Makréla, sült paprika, sült burgonya és egy piros köröm címmel.

Na és akkor, hogy mi történt 2010-ben.

megböktünk egy disznót, amelynek keretében bemutattuk a 2009/2010 őszi-téli kollekciót

– folytatódott a fakultáció, amelynek keretében szarvasból készítettünk mindenféle ételt

– megint Londonba szólított az élet, ahol betértem a Mama’s Jerk Station-jébe, megtudtam, mit is jelent, ha igazán csíp valami. Lefogadom, hogy nem gondoltátok volna, de ettem Peppersmith rágót is, amely csak és kizárólag természetes anyagokból készül

– elkészült a szalámink a hízóvágásból

– Sous Chef felavatta a kemencéjét

– Kormányváltás

– Szemtelenül jó kovászos uborkát csináltunk

– Elképedtünk a Balatonsound gyenge felhozatalán, valamint megpróbáltuk megérteni a balatoni büfés gondolkodását

Meggyszörpöt csináltunk, ami első lett a házi szörp versenyen

– Megismerkedtünk Rumcájsz kedvesével, akarom mondani kedvencével

4 évesek lettünk

– elindultunk egy nyulas versenyen, ahol valószínűleg nem nyertünk

És végül egy szomorú hír, miszerint hosszas előkészület után, de nem jutottam be a börtönbe, ahol tesztelhettem volna egy déli menüt. De, hogy vidám hír is legyen, megjelentünk a facebook-on, ahol elég sok rajongók van már. Megnyitottuk nyári konyhánkat is, ahol kedvenc – jellemzően hosszabb szöveg, ha úgy tetszik, vaker nélkül – képeinket helyezzük el.

der Chef blogja mobilbarát lett, így bátran tudtok olvasgatni minket bármilyen mobilkészüléken keresztül is. Jó hírem van mind a három ipad olvasónk részére, jövőre a blogot ipad-baráttá szeretnénk változtatni.

Azt hiszem elég volt a sok számból és linkből, azzal zárnám ezt a bejegyzést és az évet, hogy reméljük legalább ennyire izgalmas év lesz 2011 is, valamint hogy a szilveszteri menü csülök, oldalas, lencsefőzelék lesz, éjfélkor megspékelve nagy mosolygós virslikkel, a pezsgő pedig durranni fog.

BUÉK.

Tags: , , ,