Wang mester a császár: Főzőkurzus

Egyszerűen kíváncsiak voltunk részben arra, hogy megtudhatunk e bármilyen műhelytitkot a specialitásokat illetően, illetve hogy képesek lehetünk-e mi is saját otthonunkban olyanokat főzni, amit Wang mester. A válasz egyértelmű igen volt. Wang mester a császár sorozatunkban az ott készült ételeket “főzzük újra”.

A Lucullus Baráti Társaság szervezésében vettünk részt a rapid tanfolyamon a Gizella utcában lévő Wang étteremben. Először kaptunk egy kis betekintőt az ázsiai konyhát illetően, megtudtuk, hogy rengeteg különböző megközelítés van a kínai gasztronómiában, akár néhány száz kilométeren belül is. Ami engem meglepett, hogy a köret mint köret, mondjuk rizs, az nincs alárendelve a főételnek, hanem ugyanolyan főétel mint bármilyen hús. Emellett választ kaptunk arra is, hogy miért nem látni magányosan étkező kínaiakat. Ahogy már a korábbi – Wang mester konyhájában tett – beszámolóban is írtuk, a személyzet együtt vacsorázott egy nagy asztalnál. Náluk ez fontos, nincs magányos, 10 perces menet, hanem bőséges, akár 10-15 fogásból is álló körasztal.

Ami ennél érdekesebb volt, hogy találkozhattunk Wang mesterrel, aki egy 35-45 év között bármilyen korú, szimpatikus fiatalember. Én a névből kiindulva egy részeges karatemester fizimiskájú, shaolin mesterre gondoltam. Megtudtuk azt is, hogy Wang mester hobbija a pókerezés, valamint szeret tollasozni. Valaki a csoportból megkérdezte: “Te Wang, szoktál még a konyhában főzni?” Amire a szerény válasz az volt, hogy nem igazán, mindenre megvan a megfelelő ember, illetve jó szakácsai vannak. Egyébként töri a magyart nagyon, de azért megérteni, amit mond, meg szerintem mindent ért. Kiderült az is, hogy nem lehet rávenni arra, hogy tavaszi tekercset csináljon közönség előtt, sem arra, hogy illatos, omlós csirkefalatokat. Erre azt mondom, hogy van tartása.

A kurzus kínai bor welcome drinkkel indult, ami nekem – a bort nem kimondottan szerető személy lévén – jó indítása volt az estének. Volt hozzá édes-sós sütemény is.

Háromféle ételt készített először Wang mester, aztán pedig mi magunk is. Az első egy fokhagymás uborka(saláta) szezámolajban, majd pirított házi tészta következett, amellyel már korábban sem tudtunk betelni, végül szecsuáni marha. Ezekről majd külön posztokban is írunk.

A kurzus derekán megkóstoltunk egy kínai virágteát is, amelynek a sajátossága, hogy nagyon jól néz ki, hisz kinyílik a vízben a virág pár perc után, és az íze is kiváló. Kóstoltunk hozzá – visszaevezve kicsit a magyar vizekre – barackpálinkás házimézet.

Összességében izgalmas este volt, sok műhelytitkot láttunk, hallottunk, aki érdeklődik a kínai konyha iránt, jobb helyet nem találhat arra, hogy megtanulja a kezdő lépéseket.

Tags: , , ,