Nem bánom, hogy ennél a ponttál akár több rajongót elveszíthetek, mivel nem könnyű ez a téma. Aki követi a blogot, tudja, hogy a hízóvágások egyik nagy rajongójaként, szívesen kóstolunk meg malachoz köthető részekből készült ételeket. Soha nem jutott volna eszembe, hogy összekössem a kínai konyhát a malacfüllel, de amikor egy színház után a Telepy utca körül jártunk, és beugrottunk a szokásos nagypapa kedvencéért a Wang konyhába, az éppen nem volt, volt viszont malacfül. Jóízűen el is fogyasztottuk akkor, és csak a Wang által tartott főzőkurzuson jöttünk rá, hogy ki tudnánk szedni belőle, hogy hogy is készíti ezt a csemegét. A főbb összetevőket megtudtuk, így hétvégén, a piacon járva, be is szereztem néhány szép, rózsaszín malacfület.
A füleket megfőzzük sós, gyömbéres vízben, amibe egy félbevágott hagymát is tettünk. Egy jó óráig főztük a füleket, majd kihűtöttük őket. Ezután a frissen beszerzett bárdommal felszeleteltem őket. Vigyázzunk a bárddal, elég éles. Néhol kicsit türelmetlen voltam, így vastagabb szeletek sikerültek. Nagyon fontos, hogy vékonyak legyen a szeletek. A felszeletelt fület végül összekevertük frissen felvágott korianderrel, sóval, fokhagymával, kevés rizsecettel és szójaszósszal, és legvégül a kínai sóval, azaz na-glutamáttal. Wangnak is ízlett volna.
Tags: disznófül, wang mester, Wang mester konyhája
Pingback: Déli menü: Wang étterem | der Chef blogja