Vadászni voltam…

A két ünnep között lehetőségem nyílt részt venni hajtóként egy nyúl vadászaton. Az eddig nem tapasztalt új élmény nem egy lányregény, csak erős idegzetűeknek ajánlott. 🙂

A rajkai Hunor Vadásztársaság által szervezett vadászatra izgatottan készültem. Már a megbeszélt helyszínre való érkezéskor egy dolog azonnal feltűnt a vadászokkal kapcsolatban. Nem szeretnek korán kelni. (nem úgy, mint mi a hízóvágásokon 🙂 ) A találkozó reggel 8.30-ra volt időzítve, de jó, ha kilencre befutott mindenki! A hajtók persze időben megérkeztek. Minden vadász tisztelettudóan lekezelt mindenkivel szépen megemelve a kalapjaikat is. Öltözetben nem volt meglepetés, mindenki zöldben, kivéve engem, aki azért ennyire nem készült. Érkezés és regisztráció után (kb. 50 vadász és 20 hajtó gyűlt össze és 6-8db gyönyörű vadászkutya is) a Vadásztársaság elnöke rövid tájékoztatást adott az előttünk álló vadászatról, milyen területet fogunk levadászni, mire vadászunk, mik a lehetőségek és hajtóknak mi a feladatai. Nyúlra úgynevezett vonalhajtásban vadásztunk. Egy traktor pótkocsijáról terítettek minket 2 vadász, egy hajtó szisztémában, így a kb 70 ember egymástól 10-15m-es távolságban majdnem egy kilométernyi szélességet lefedtünk.

A hajtók feladata az elejtett nyulak összeszedése és a következő keresztútig való cipelése, ahol a korábban minket fuvarozó traktorosok összeszedték. A kutyák remek segítői voltak a hajtóknak, pláne gyorsabbak és a megsebzett nyulakat is utolérték.

A vadászat az elnök dudajelzésére indult és mindenki egyenletes tempóban indult előre. A kommunikáció az “add tovább” felkiáltással történt, állj!, indulj! vezényszavak követhették.

A vadászat elég egyszerűnek és puritánnak tűnt. Egyenletes tempóban, még csak nem is erőltetett menetben sétáltunk előre (mondjuk a friss és kissé megázott szántásban nem volt könnyű sétálni) és a felugró nyuszikat, vagy a keresztbe elfutó nyulakat az éppen helyzetbe kerülő vadászok egyszerűen lelőtték. A nyulak között akadt 1-2 golyóálló fajta is, vagy éppen a vadászok nem voltak elég ügyesek. Mint kívülálló annyi tűnt nekem fel, nem minden esetben voltak a vadászok elég türelmesek ahhoz, hogy megvárják, amíg a nyulak kellő távolságba érnek a pontos célzáshoz, így sikerült jó párnak közülük megmenekülnie.

Két területet vadásztunk le Rajka és Bezenye határában délelőtt és délután. Félidőben a fiatal vadászok menyecskéi vendégeltek meg minket a terepen zsíros kenyérrel és forró teával.

Miután a délutáni hajtással is végeztünk a gyülekező helyszínén a hajtók segítségével elkészült a teríték, ahová az elejtett nyulak szigorúan a jobb oldalukra fektetve, 10esével sorba rendezve, fenyőágakkal körberakva kerültek. A vadászok felsorakoztak a teríték egyik végébe, a hajtók pedig a teríték vadászok felőli bal oldalán sorakoztak fel. Az elnök röviden értékelte a vadászatot, majd megtörtént a teríték felosztása, melynek eredményeként és fizetség gyanánt 3 vadnyúlnak lettem boldog gazdája. Ezen nyuszik hamarosan aktív szereplői is lesznek blogunknak.

 

Tags: ,