Étterem: Bodrogi

Meghívást kaptam Budapest újonnan nyílt éttermébe Budára a Bodrogiba. Nagy izgalommal készültem az estére, nem csalódtam! Sőt! 

A név beszédes és persze nem véletlen. Az étterem tulajdonosa Bodrogi Ádám, akinek édesapja a Nemzet Színésze, Bodrogi Gyula. Nevéhez fűződik még az inárcsi Bodrogi Kúria is.

Az étterembe belépve ízléses, kellemes belső tér fogad. Érdekesség, hogy van egy nagy ablak a vendégtér és a konyha között, így a kíváncsi szemek könnyen nyomon követhetik a nyüzsgést a konyhában. Nyitott konyha is, meg nem is. Látunk mindent, de mégsem kell izgulnunk, hogy a konyhaszagot hazavisszük.

Az étlap remek. Nagyon nem szeretem az olyan éttermeket, ahol 114 oldalt kell átlapozni és minden egyes ételnek van vagy 40 változata, különböző töltelékkel és feltétekkel. A Bodrogi hála istennek pont nem ilyen. Az egy oldalas étlapról való választás így is komoly fejtörést okozott.

3 témakörben találjuk az ételeket, családi receptek, a kúria ízei (az inárcsi Bodrogi Kúria ízvilága köszön itt vissza) és nemzetközi ízek. Mindhárom témakörben izgalmas fogások, többek között: Csülök tatár, Dupla lecsó, Töltött káposzta, Tanyasi csirke bőrén sütve, Angus bélszín, akár az egész étlapot felsorolhatnám. Fájt a szívem azokért az ételekért, amiket nem tudtam kipróbálni, de ezzel csak azt érte el az étterem, hogy biztosan visszamegyek még.

Röviden azokról a fogásokról, amiket sikerült megkóstolni.

Harcsakrém halászlé batyuval, a batyuban belsőségekkel, ezt különösen ajánlotta meghívónk kipróbálásra. Egyszerűen remek volt, köszönöm az ajánlást. Pont megfelelően pikáns, a harcsa húsa isteni volt, a batyu pedig nagyon feldobta nem csak látványban az ételt. (Kép a halászléről fentebb)

Szarvasborjú pörkölt rakott juhtúrós puliszkával. A hús remek volt, áfonyával, vörösborral, igazán izgalmas íze. 🙂 A puliszkában nem nagyon érződött a juhtúró, de ennek ellenére remek kísérő volt.

A “bemelegítés” után már csak a desszertre maradt erő, amikből remekül választottunk.

Belga csokihab málnalevesben. Szeretem a csokit, a málnát is és egyben a kettőt még inkább. A partnerem, aki ezt a desszertet választotta annak ellenére, hogy nem szereti a málnát, elismerően csettintett. A vaníliás tejben főtt spagetti a csokihab alatt pedig igazi meglepetés.

Én maradtam a megunhatatlan túrógombóc mellett. A recept a nagymamától van, aki nem is igazán gombócokat készített, hanem két kanállal formázta az óriás galuskákat. A remegős gombócoknak nagyon jó kísérője volt a fahéjas szilvalekvár és persze az elmaradhatatlan tejföl.

Elégedetten álltunk fel az asztaltól.

Mindenkinek szívből ajánlom. Mi még biztosan visszamegyünk, hátha valakit még el is kapunk der Portré rovatunkkal

Tags: , , , , , , ,