Megvettük: Cuisinart CCJ210E citrusprés

Ha valamit veszek a konyhába, azt általában még az átlagoshoz képest is nagyon körbejárom. Így esett meg, hogy nagyon örültem, amikor az általam természetesnek gondolt kézi citromfacsarót magam mögé dobtam, és beszereztem az első narancsfacsarómat, egy 25W-os Philips facsarót. Nagy öröm volt, amikor nem is kellett gombot nyomni, hanem csak rátettem a narancsot vagy citromot, és nyomás hatására indult is a gép.

Az évek elteltek, én is fejlődtem, nyitott szemmel jártam, megszerettem nagyon a smoothie-t, illetve úgy általában a frissen facsart gyümölcsleveket. Sajnos itthon gyakorlatilag nem kapni friss, nemrég facsart, vagy legalább alacsony hőmérsékleten hőkezelt gyümölcslevet (a Fruccolában lehet, de az 1200 Ft kicsit sok egy fél literért). Szóval egyre több házi smoothie-t, gyümölcslevet kezdtem el termelni, és éreztem én, hogy ez a kis gép már nem az igazi. A fordulópontot az jelentette, amikor Dolce Vita konyhája megjelent az olasz importtal, rendes, friss narancsot lehetett venni tőlünk ládás kiszerelésben, egyenesen Szicíliából érkezett a narancs. Az ötlet remek, félretettem a celeb blogok iránt érzett kétes szemléletemet, és rendeltem egy ládával. Az egészségre abban a hónapban nem volt panasz, de tudtam, hogy nem annyi mennyiségű levet nyerek ki a narancsokból, mint amennyit még lehetne.

Ekkor elkezdtem körbenézni a világhálón, hogy milyen narancslé kinyerési megoldások léteznek egyáltalán, mondanom sem kell, hogy rengeteg megközelítéssel találkoztam. A következő nagyobb kategóriákat különítettem el: van a nagyon drága, ipari gép, amibe beledobsz 15 narancsot, és kifolyik az alján a lé. Ez kb 500e Ft-tól kezdődik, és talán egyszer lesz egy ilyenem. Aztán vannak a csigás facsarók, amelyekről keveset tudok, de válhetően sokkal munkaigényesebb az egész folyamat, de biztosan tápanyaggazdagabb lesz az eredmény, mert nem roncsolja szét a gyümölcsöt facsarás közben. Végül pedig a narancsfacsaró gépek (elektromos citrusgépek), amelyek között már nincs akkora szórás. Van a nagyon olcsó, amilyen nekem volt, és vannak a kicsit drágábbak (10e felett és 70e Ft-tal bezárólag). Ebből az utóbbi kategóriából vettem most meg egy Cuisinart citrusprést, honnan máshonnan mint a Dolce Vita konyhából, ha már a naranccsal “megfertőztek”. (egyébként a webshopjuk, meg úgy általában a megközelítés nagyon jó, sok jó terméket is kapni még, ha már “ott voltam” vettem egy Dick csontozókést is).

Pár nap használat után azt kell, hogy mondjam, megérte váltani. Sokkal gyorsabb (100W-ban azért van erő, bár sokkal bikábbra számítottam), a léhozam is érezhetően jobb, praktikus a kifolyó fel-le mozgatása, ha fent van, akkor nem folyik ki a lé. Nagy találmány a centrifuga funkció, amely az ottmaradt velőből centrifugázza ki a lét, ha a fedőt rátesszük. Egyszóval praktikusabb, eredményesebb és gyorsabb a facsarás, egyetlen hibát találtam eddig, hogy amikor centrifugáz, akkor belepörgeti a velőt a kifolyóba, ami könnyen eldugul így. De ezzel együtt lehet élni. Ami extra volt, hogy a gránátalmát is viszi rendesen, így a C-vitamin még könnyebben elérhető, nem beszélve arról, hogy egy kis Isztambult is bele lehet csempészni a hétköznapokba, ott minden sarkon gránátalmát préseltek.

Egyébként az irodalom a témáról elég szegényes, egy index fórum van, amelyhez májusban szóltak hozzá utoljára, valamint az Amazon sem tud rámutatni, hogy akkor ez a minden szempontból a legjobb. Én azt gondolom jól döntöttem, egy ideig biztosan kiszolgálja az igényeimet, aztán majd meglátjuk, hogy merre lépünk tovább. (Most látom, hogy azért elég jónak tűnnek a 350W teljesítményű facsarók is).

Tags: , , , , , ,