Ez valahol mindenkit megfertőz. A nagymamámmal nagyon szerettem főzőcskézni 6-10 éves korom között nyaranta, amikor friss zöldségek voltak. De nem ezt tartom meghatározónak. Minden más jobban érdekelt, amíg el nem érkeztünk a pályaválasztáshoz. Akkor véletlenül láttam egy tv műsorban (Vitray Tamás Tengerre magyar) a MAHART-tal készített sorozatot, melynek egy részében egy hajószakács életét mutatta be. Na, ez nekem nagyon megtetszett, ahogyan az egész napját ez tölti be. Szakács leszek. Édesanyám meg is lepődött. Aztán az első évben én is szembesültem vele, hogy ez mivel jár. Egy II. osztályú étteremben kezdtem Érden, a Pelikán étteremben. 20kg fasírt volt az első napi munkám. 3,5 évet töltöttem ott. Klasszikus vidéki vendéglő volt. (tovább…)
Munkából kifolyólag elég sokat jártam mostanában a Café Körben. Még most is igazából nehéz egész konkrét verdiktet mondani, annyira a peremén tántorog, hogy nagyon jó, vagy csak jó a hely. Egyelőre az utóbbi felé hajlok. (tovább…)
Ezért jöttünk ide. Az Egy nap a városban blogon olvastunk először a Taiwan Étteremről. Nem tagadjuk, hogy kicsit elhomályosította elménket Wang mester, akinek a tésztáját, fülét, pacalját, nem tudjuk megunni. Mégis ficánkolni kezdtünk, amikor láttuk a fenti videót, és késztetést éreztünk, hogy megkóstoljunk egy másik irányt is. Azóta is kínait akarunk enni, minden nap. (tovább…)
A minap egy Pál Utcai Fiúk koncerten jártam, és azon gondolkodtam, hogy a legtöbb zenekar, vajon miért nem játssza az összes slágerét el a koncerteken, főleg, ha van annyi, hogy akár még válogathat is belőle. Félek a válasz valahol arra van, hogy unalmas lehet nekik mindig ugyanazt játszani, és a nem erős számokat, pedig valamiért amúgy erősnek gondolják, ezért miért is ne játszanák. Így okoskodtam utólag, amikor a Mák Bistróban tett látogatásomra gondoltam. Sláger volt bőven, az nem is kétséges. (tovább…)
Végül Edinburgh-öt választottuk a városnézés helyszínéül, részben mert mindig is érdekelt a skót táj szépsége (még ha ebből most csak ízelítőt kaptunk), valamint nem akartam most Isztambulba menni. Nem bántuk meg, Edinboró jó hely, és ami talán a blog szempontjából még fontosabb, számos gasztronómiai vonatkozású élménnyel tértünk haza. (tovább…)
Név: Vidák Zoltán
