der chef blogja
 

‘leves’ kategória archívum

Mángoldkrémleves

2011. október 2. vasárnap

Hiszünk a krémlevesekben, hiszünk a mángoldban, amely üstökösként robbant be a már-már megszokottá vált étrendünk vastag falai közé. A piacon van egy kedvenc zöldségesünk, pontosabban fűszeresünk, aki otthon termeszti a különféle fűszereket, levélzöldségeket. Ezúttal mángold volt nála, ami nagyon frissnek látszott (mármint nem csak úgy simán frissnek, harapnivalóan frissnek), nem is tudtuk otthagyni, még ha fogalmunk sem volt róla, hogy mit is lehetne kezdeni vele. Pedig aztán elég sok minden van a mángoldban, amiért megéri fogyasztani, a gazdag ásványianyag-tartalma mellett, jó A-, B1-, B2-, C-vitamin forrás. Nyersen is jó íze van, bár nem hiszem, hogy szerencsés fogyasztani így nagyobb mennyiségben. A parajhoz hasonlít, nem akarom egyelőre összehasonlítani őket, de nem egyértelmű a paraj fölénye. (tovább…)

Epres rebarbara-krémleves

2011. június 15. szerda

Vagy rebarbarás eperkrémleves, ahogy tetszik. A lényeg, hogy egyre nyitottabb vagyok, mert tavaly még nem tudtam volna elképzelni, hogy a rebarbarának bármilyen szerepe lehet konyhámban, már csak azért sem, mert olyannyira divatos lett, hogy úgy éreztem, nem az én világom. De a savankás ízvilág meggyőzött, így most természetesnek tűnt, hogy ki kellene próbálnom, ezért örültem, amikor kaptam egy marékra valót. Egyből a kötelező megoldást aknáztam ki. Eperrel. (tovább…)

Culinaris Ízakadémia

2011. május 17. kedd

Kezdünk belejönni ezekbe a kurzusokba, vagy ahogy a Culinarisnál nevezik, főzőcskékbe. Mindjárt két alkalommal volt szerencsém részt venni ilyen eseményeken. Először a thai konyhát figyelhettük meg testközelből, majd a halak elnevezésű esten, pedig számos halból készült ételt kóstolhattunk meg. Óhatatlanul is, de kénytelen voltam összehasonlítani ezt a “kivitelezést” Lucullus BT által szervezett Wang mester főzőkurzussal. (tovább…)

Choose life: Edinburgh

2011. május 15. vasárnap

Végül Edinburgh-öt választottuk a városnézés helyszínéül, részben mert mindig is érdekelt a skót táj szépsége (még ha ebből most csak ízelítőt kaptunk), valamint nem akartam most Isztambulba menni. Nem bántuk meg, Edinboró jó hely, és ami talán a blog szempontjából még fontosabb, számos gasztronómiai vonatkozású élménnyel tértünk haza. (tovább…)

Zellerkrémleves

2010. szeptember 26. vasárnap

Sok év után megszerettem a zellert. Valószínűleg ennek az oka a húsleves lehetett. Abba mindig került, és jellegzetes íze magával ragadott. Olyannyira, hogy most kézenfekvőnek, mi több természetesnek tűnt, hogy a megmaradt zellerszárat kiegészítsem még zellergumóval, és így készüljön el egy kiadós zellerkrémleves. (tovább…)