der chef blogja
 

‘Nincs kategorizálva’ kategória archívum

Fehérboros spenótos spagetti

2010. december 22. szerda

Igazából ez a recept egy laza kézmozdulat és tulajdonképpen csak egy apropó az újbóli jelentkezésemhez. Bevezetőként annyit róla, hogy teljesen tökéletes egy könnyed vacsorához. Sőt, kifejezetten üdítő lehet, ha a két ünnep között egy kis felüdülésre vágyik az ember. A spenóttal eddigi életem során eléggé hadilábon álltam. Valahogy belémégett a menzák világából mindenki által jól ismert, nem kevés liszttel készült spenótfőzelék, amivel a világból ki lehetett kergetni. Aztán nemrég rájöttem (sohasem késő), hogy van azon túl is világ. (tovább…)

Házi tortilla chips

2010. október 21. csütörtök

Minden a ropival indult, aminek máig a nagy rajongója vagyok. Onnan jöttem, ahol a Borsodi rúd még őszintén roppant. Azóta persze sok minden megváltozott, és begyűrűzött hazánkba is a chips. A hagymás-tejfölös óta pedig szintén sok idő telt el, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a mozikban egyre inkább a tortilla chips üt a vajas popcorn helyett. Mivel moziba egyre ritkábban járok, viszont filmeket azért igyekszem nézni otthon, így muszáj volt a tettek mezejére lépnem, ha nem akartam chips nélkül maradni. (tovább…)

Különleges francia lencse

2010. október 16. szombat

Ez a post egy kicsit rendhagyó lesz, mert a szokásos recepten kívül Jamie legutóbbi könyvét (Jamie does…) is górcső alá veszem. Egy francia fogást választottam ki a könyvből, mert valahogy nagy kedvet éreztem, hogy a kizárólag újévre korlátozódott lencsefogyasztásunknak új távlatokat nyissak. (tovább…)

Petrezselyem frissen bármikor

2010. szeptember 14. kedd

Mindenképpen meg akartam osztani a lelkes olvasóinkkal azt a kis színes (pontosabban zöld) hírt, miszerint, ha a zöldpetrezselymet finomra vagy apróra vágjuk, majd összekeverjük sóval, és betesszük ezt egy befőttes üvegbe, amelynek az aljára szintén sót teszünk (ez nem biztos, hogy elengedhetetlen), akkor a petrezselymünk olyan lesz, mintha frissen vágtuk volna.

Én későn tudtam ezt meg, pontosabban, ki akartam próbálni a módszert egy csokron, hogy ha nem működik a dolog, akkor ne vesszen kárba az összes. Működött, de a többit közben lefagyasztottam, aminek nem örültem, mert így sokkal frissebb lenne mint fagyasztóból kivéve. Most kb másfél hét után is még friss, de már inkább vizesebb mint száraz, legközelebb kipróbálom úgy is, hogy nem rakok sót az üveg aljára.

Próbáljátok ki, legyen mindig friss petrezselyem az asztalon.

A balatoni büfés

2010. szeptember 11. szombat

Különös nép vagyunk. Nekünk mindenből sok van, pontosabban, sok kell. A Balatonsoundon, majd a Szigeten járva gondolkodtam azon, hogy vajon mi értelme van ennyi ételféleséget árulni? Nem lehetne, hogy sokkal kevesebb típusú étel legyen, de azoktól elvárt lenne, hogy tisztességes minőségűek legyenek. Nem beszélve arról, hogy a Szigeten a Hungarikum rész elég kieső részen volt, míg a világkonyha, pedig egyből a nagyszínpadtól nem messze. Ennek alapvetően fordítva kellene lennie, jó lenne, ha a magyar étel (legalább itthon) előtérbe tudna kerülni, ismerjék meg a külföldiek, milyen egy jó magyar kakashere pörkölt. (tovább…)