Minden Londonban kezdődött. Egy Wahaca nevű mexikói étterembe keveredtem, ami tökéletes példa arra, hogy hogyan érdemes csinálni egy gyorséttermet, igazából mindegy is mi a jelleg, az alap megközelítés fontos. Continue reading →
országok
13
máj 13
Házi quesadilla
16
márc 13
Kipróbáltuk: 2 Spaghi
Olasz. Tészta. Kőegyszerű. Talán így lehetne összefoglalni a két olasz srác vállalkozását, a 2 Spaghi Kft.-t, amely kis hazánkban, azon belül is a Gozsdu-udvarban működik. Tört magyarsággal, sokkal inkább angolsággal, pontosabban olaszsággal fogadják a vendégeket, és az inkább őszinte mint stílusosan vagy bárhogyan berendezett kis étkezőjükben lehet fogyasztani frissen készített tésztát. Általában kétféle van, de van amikor egy harmadik változat is megbújik a konyhában. Continue reading →
07
okt 12
This is England: London II.
Először azt gondoltam, hogy miért is írnék újból, hisz sok újdonságot nem fogok látni. De ahogy azt lehetett sejteni London mégis tartogatottt meglepetéseket. Korábban már nagyon sok helyet, ételt, újdonságot kipróbáltam Londonban, ezért most elég összetett “kutatómunka” előzte meg, hogy hova is kellene mennem. Persze voltak régi ismerősök is mint az Icecreamists, ahol végre kaptam anyatej ízű fagyit. Ezt nevezem én újításnak és figyelemfelkeltésnek, amíg mi még csak a mentás epernél, meg rozmaringos fehércsokinál tartunk, más már rég ‘Baby Gaga’ (ez az anyatejes) vagy ‘Sex bomb’ típusokat vezet be (ez utóbbi viagrás). Aztán megint ettem friss osztrigát a Borough Market-en, ebből tényleg bármennyit fel lehetne szippantani. Ugyanitt – ha már fagyinál is tartottunk – kecsketejből készült verziót árulnak, amely ízét tekintve kifejezetten üdvözítő próbálkozás. Continue reading →
29
jún 12
Isztambul
Nem vagyok könnyű helyzetben, amikor meg kellene fogalmaznom hosszú, bővített mondatokban, hogy Isztambulban, mi a jó, és mi kevésbé, persze mindezt csak tágabb értelemben vett gasztronómia szempontból. Ezért nem is kísérletezem, hanem egyszerű gondolatokba szedem, mi az ami tetszett, és mi az ami kevésbé. Continue reading →
02
jún 12
Déli menü: Wang étterem
Amikor ezeket a sorokat írom, belül zokogok. Minden lelkes olvasónk, követőnk tudja, hogy Wang mester óriási lökést adott nekünk a kínai gasztronómai megismerése, megszerettetése kapcsán. Nélküle nem őrülnénk meg minden alkalommal a disznófültől, vagy nem tudnánk, hogy milyen egy igazi kínai tészta. Nem is beszélve az egyéb kedvencekről, amelyeket tényleg meg kell mindenkinek egyszer kóstolnia. Egy ilyen idillikus állapotban olvastam egy bejegyzést, amelynek hatására betértem a Gizella utcába (izgalommal a szívemben) Wang éttermébe, hogy egy jót ebédeljek (déli menü keretében) úgy, hogy fizetni várhatóan jóval kevesebbet fogok mint eddig bármikor korábban. Continue reading →
