25
okt 12

Szimplakerti háztáji

Ritkán látogat az ember nappal a Szimplába, de akkor biztosan rácsodálákozik, hogy ez jobban lepattant, mint amennyire éjszaka tűnik. A Szimpla régi motoros, talán az első volt a romkocsmák sorában. Nem is erről írnék, hanem amennyire kezd elmúlni a hely mint szórakozóhely aktualitása, annyire jól találják meg a hozzá nem feltétlenül szorosan kapcsolódó egyéb programokat. Ilyen a már többször megrendezett bicikli vásár, illetve a vasárnapi háztáji/őstermelői piac is, ami egy szép piaci igényt próbál kielégíteni. Continue reading →


07
okt 12

This is England: London II.

Először azt gondoltam, hogy miért is írnék újból, hisz sok újdonságot nem fogok látni. De ahogy azt lehetett sejteni London mégis tartogatottt meglepetéseket. Korábban már nagyon sok helyet, ételt, újdonságot kipróbáltam Londonban, ezért most elég összetett “kutatómunka” előzte meg, hogy hova is kellene mennem. Persze voltak régi ismerősök is mint az Icecreamists, ahol végre kaptam anyatej ízű fagyit. Ezt nevezem én újításnak és figyelemfelkeltésnek, amíg mi még csak a mentás epernél, meg rozmaringos fehércsokinál tartunk, más már rég ‘Baby Gaga’ (ez az anyatejes) vagy ‘Sex bomb’ típusokat vezet be (ez utóbbi viagrás). Aztán megint ettem friss osztrigát a Borough Market-en, ebből tényleg bármennyit fel lehetne szippantani. Ugyanitt – ha már fagyinál is tartottunk – kecsketejből készült verziót árulnak, amely ízét tekintve kifejezetten üdvözítő próbálkozás. Continue reading →


29
jún 12

Isztambul

Nem vagyok könnyű helyzetben, amikor meg kellene fogalmaznom hosszú, bővített mondatokban, hogy Isztambulban, mi a jó, és mi kevésbé, persze mindezt csak tágabb értelemben vett gasztronómia szempontból. Ezért nem is kísérletezem, hanem egyszerű gondolatokba szedem, mi az ami tetszett, és mi az ami kevésbé. Continue reading →