der chef blogja
 

‘This is England’ kategória archívum

This is England: Pret

2009. október 28. szerda

Pret

Már esett pár szó arról, hogy milyen izgalmas helyek vannak Londonban, illetve, hogy milyen jó termékeket is lehet kapni. Számomra sok esetben nem az jelenti a különbséget, hogy nagyon jó termékekkel lehet találkozni, hanem az, ahogy közelítenek egy termékhez, ahogy kommunikálják azt. Mert tudjuk, hogy alapvetően az Innocent Drinks “normál” (mindenféle egyedi és szellemes hangvétel nélkül) kommunikációval is sikeres lenne, mert egy szinte hibátlan, és piaci igényeknek megfelelő terméket hoztak létre. A hab a tortán, illetve mondhatni a versenytársakkal szembeni kegyelemdöfés, hogy ezt a terméket úgy ajánlják, hirdetik, mint ahogy te is ajánlanád az ismerősödnek. Nincs izzadtságszaga, őszintén elmondják miért jó, és persze mindig belecsempésznek a mondandójukba egy-két jópofaságot. Már a vállalkozás beindításának a kezdete is minimum vicces.

Ami a smoothieban az Innocent, az a szendvicsben a Pret. A hatás is hasonló volt nálam. Először, amikor Londonban jártam, néztem nagyot a smoothie-s üvegekre, hogy mi az a valami ott, jó drága, hagyjuk. A Pret is egy ilyen volt, hogy mi ez valami mozi, legalábbis kívülről látva az üzletet, olyannak tűnt. Mostanra helyre került a dolog, és megtudtam, mi több megbizonyosodtam róla, hogy ez a legjobb szendvics, tényleg olyan mintha te magad kented volna reggel. És ugye a körítés ezúttal sem komor:

“Traditional, well sourced, sustinable, chemical-free, unadulterated goodness. No air miles, no shelf life, no sell-by dates, no display dates…indeed, no nightlife whatsoever for a Pret sandwich. If and when we make too much, we offer it to a local charities at the end of the day. We simply don’t need to sell old food, so we don’t. We never have and we never will.”

This is England: Orange juice in Camden

2009. október 27. kedd

fresh_orange_in camden

Igazából, nem akarok túl sokat írni Camden Town-ról, aki volt ott, tudja, hogy miket kapni, aki nem, az feltétlen látogasson el, figyelve arra, hogy ezt ne este tegye.

Ami engem most megfogott, az egy láthatóan franchise alapon működő, a piac több pontján felállított, friss narancslét előállító és kínáló bódé. A dolog nem bonyolult, venni kell néhány láda narancsot, egy ipari narancsfacsarót, hozzá egy jégkocka gyártót, és máris kész a friss narancslé, amelyet jó pénzért el is lehet adni. Külön öröm volt, hogy olcsóbban lehetett kapni, ha a már meglévő palackot vitte vissza valaki utántöltés céljából.

Vajon nálunk ilyen miért nincs legalább a Fény Utcai Piacon?

This is England: wahaca

2009. október 26. hétfő

wahaca6

Aka. wahaca mexican market eating. Alapvetően egy hagyományos mexikói (gyors)étteremről beszélünk. De mégsem, mert annál sokkal több. Nagyon fiatalos az egész, a pincért egyből haverodnak érzed, és majdnem leültetnéd az asztalhoz csevegni, a falak színesek, és egyébként a teljes stáb fiatal, és valahogy nem azt érezni, hogy kivan mindenük a melóval, hanem azt, hogy jól érzik ott magukat, és szívesen szolgálják ki az érdeklődőket. Még az árak is elfogadhatóak, akár hazai viszonylatban is. Az ételek is teljesen rendben vannak, minden alap mexikói étel megtalálható az étlapon, talán még annál több is. Nem ragozom tovább, a burrito ízlett, csak elszúrtam az egészet egy mexican hot sauce-szal, ami odavert minden addig érzett csípősnek. Megkönnyeztem.

Egyébként ezt a helyet egy londoni srác mutatta nekünk, gyanítom, hogy sima turistaként nem találtuk volna meg soha.

Ami még kiemelendő, és jelzi, hogy mennyire másképpen is lehet csinálni, az az, hogy van egy blogja is az étteremnek, ahol bemutatnak sok mindent a mexikói kultúrával kapcsolatban. Nekem mégis a wc-ben, a piszoár felett elhelyezett faliújság tetszett, kevés jobb reklámfelület van.

Aki Londonban jár, térjen be egyszer, megéri.

wahaca1

wahaca7

wahaca5

wahaca4wahaca3

wahaca8

This is England: Borough Market

2009. október 26. hétfő

borough_market

Egy potenciális szállást keresve Londonban bukkantunk erre a piacra a London Bridge metrómegállónál. Az első momentum, ami megfogott, hogy óriási tömeg hömpölygött egy irányba, ahol úgy tűnt, mindenféle igazi csemegét lehet kapni. Képzeljünk el egy kb. akkora helyet mint a Fővám téren a Vásárcsarnok, ahol kb. annyiszor annyi ember van, hogy nem lehet normálisan közlekedni, sokkal zegzugosabb, és minden pultnál valami különleges étel, ital, nyersanyag, készétel, stb. kapható.  És még valami, itt nincsenek öregek, csak fiatalok, akiknek fontos, hogy jó kaját kapjanak, és hogy kiülhessenek 13 fokban egy templomkertben egy szál szoknyában. A hely neve Borough Market.

Itt ettem először osztrigát. De ez egy következő történet.

borough_market2

borough_market3

borough_market4