Vagy rebarbarás eperkrémleves, ahogy tetszik. A lényeg, hogy egyre nyitottabb vagyok, mert tavaly még nem tudtam volna elképzelni, hogy a rebarbarának bármilyen szerepe lehet konyhámban, már csak azért sem, mert olyannyira divatos lett, hogy úgy éreztem, nem az én világom. De a savankás ízvilág meggyőzött, így most természetesnek tűnt, hogy ki kellene próbálnom, ezért örültem, amikor kaptam egy marékra valót. Egyből a kötelező megoldást aknáztam ki. Eperrel. (tovább…)
