Reggel úgy indultam a piacra, hogy szeretnék valami jó kis húst sütni és lehetőleg egyben. A fenti bőrös malackaraj lett a zsákmány. Az alábbaik szerint készült.

Miután megmostam a húst, a bőrét kb. 1 cm széles csíkokban rendesen beirdaltam.

Kevés olajba frissen az ablakból szedett (és névnapomra kapott) rozmaringból és kakukkfűből téptem és aprítottam egy jó adagot, kiegészítettem sóval, borssal, fokhagymával. Jól összekevertem és bedörzsöltem vele az egész karajt. Igyekeztem minden kis rést kihasználni, hogy minél beljebb jussanak a finom fűszerek.

Miután mindezzel megvoltam, egy kevés fehérbort öntöttem alá és alufóliával letakartam. A sütőt közepesnél egy kicsit magasabb fokozatra tekertem és betettem a húst. kb 1 óra letakarva sütés után kivettem a sütőből, a tepsibe karikára vágott burgonyát, gombát és újhagymát tettem. 10 percre továbbra is letakarva visszatettem a sütőbe. A 10 perc letelte után levettem a fóliát és anélkül sütöttem tovább, míg a bőre jól meg nem pirult.

Sikerült a kellő hatást elérnem, a hús belül puha volt és ízletes, a bőre pedig kívül jó ropogós.

Salátaként tejfölös uborkosalátát készítettem hozzá.

Tweet

Pontosan úgy álltam a bőrös malackarajhoz, ahogy malackaraj azt javasolja.

A malackaraj szeletet kiklopfoltam amennyire lehetett, majd borsoztam. Nagyon forró serpenyőn megsütöttem mindkét oldalát, közben sóztam.

Parajjal elkevert krumplipürével tálaltam.

A hús egyébként szépen átsült, omlósan puha volt. A gyorsaság egyik hátránya, hogy nem maradt idő a “romantikára”, így a csont körüli rész sajnos nem sült meg rendesen, de hát ennyi bele kell, hogy férjen.

Tweet