A II. Magyar Vidék Napja esemény apropóján látogattam ki a Vajdahunyadvárba, ahol arra számítottam, hogy rengeteg vidéki típusú élelmiszerrel fogok találkozni, és ezáltal fel fogom tudni tölteni az éléskamrámat mindenféle valódi ízű vidéki finomsággal. Na persze. Sajnos viszonylag kevés “kiállító” volt, és a legtöbb valamilyen kézműves terméket mutatott be. Volt pár helybensütött dolog, de azok már inkább bemutatók voltak, mintsem hamisítatlan vidéki sütés a nagy kemencében.
Két dolog tetszett nagyon. Az egyik, hogy kezd kialakulni egyfajta verseny a valódi (értsd: tényleg gyümölcsből készült) gyümölcslevek piacán, mind több márka, gyártó lép be erre a piacra. Többen is voltak kiállítók, engem a Gyümölcsvarázs fantázianévre hallgató gyümölcslevek fogtak meg, mert egyrészt sokféle ízben állnak a rendelkezésre (alma, körte, meggy, erdei gyümölcs, őszi, kajszi), másrészt meg megkóstolhattam szinte mindet, és nagyon ízlett. Haza nem cipeltem egyet sem, de majd beszerzek belőle.
A másik, ami még jobb volt, egy kis “hazai”, amelyet a Jóízű Mangalica Szövetkezet bódéjánál szereztem be. Friss kenőmájas, disznósajt, szalonna. Vettem hozzá friss paradicsomot, zöldhagymát, erős paprikát. Kell ennél jobb vacsora?
Sajnálom, hogy ezek a típusú rendezvények bár nagyon népszerűek, mégsem képviselik kellő mértékben a vidéken elérhető élelmiszereket, egyszerűbb ételeket, specialitásokat. Az sem túl szerencsés, hogy sok gyerek ilyenkor lát először kecskét. Palya Beától meg rosszul vagyok.
