der chef blogja
 

‘szendvics’ címkével ellátott bejegyzések

Házi szendvics

2011. január 10. hétfő

Ne menjetek a Nordsee-be csak azért, mert azt gondoljátok, hogy a kirakatban lévő szendvicset csak ők tudják olyanra megcsinálni. Tény, hogy igényel egy kis utánajárást és előkészületet, de azért mégiscsak jobban esik, ha saját kezűleg készítjük azt a szendvicset. Főleg, ha nem magunknak készül. Minden a friss alapanyagokon múlik. Rengeteg variáció létezik. Végy egy meglepően friss magos, barna vagy fehér kiflit. A kifli aljába helyezz valamilyen salátát, akár galambbegy salátát, rá egy kevés karikára vágott kígyóuborkát, majd helyezz a salátára friss lazacszeleteket, amelyre csepegtesd a friss citrom néhány cseppjét. Ezután jöhet a brie sajt, végül pedig a kifli másik végére kenj egy kis dijon-i mustárt, hogy minden íz a helyére kerüljön.

Arass gyors és zajos sikert a szendvicseddel.

Végre elmondhatom – mert idekapcsolódik – egyik kedvenc idézetemet, amelyet egy katonatiszt talált mondani az egyik sorozáson, ki tudja mikor: Két szendvicst kérek. (:

Lazacos szendvics

2010. január 24. vasárnap

A lazacos szendvics elkeszitesenek szamtalan modja van, ismerjunk meg most egyet…

lazacos

(tovább…)

Újabb klasszikus: Club szendvics

2010. január 7. csütörtök

club

A Club szendvics “ahogy én készítem”-írhattam volna ismét. Ez a szendvics ugyanis, hasonlóan a Cézár salátához, számos kávézó, étterem, bár, stb. étlapján megtalálható és számtalan változatban készítik. Hogy őszinte legyek, nem is csodálom. Nem kell hozzá más csak néhány szelet toast kenyér, majonéz, jégsaláta, csirkemell, bacon, paradicsom, esetleg lilahagyma. (tovább…)

Kipróbáltuk: Match Gourm & Go

2009. november 18. szerda

Gourm & Go

Amikor láttam a hirdetéseket már tudtam, hogy ezt én is ki fogom próbálni, már-már kötelező feladatnak tűnt. Egyébként viszonylag sok embertől hallottam erről a termékcsoportról, így még inkább úgy éreztem, hogy most már mindenképpen ideje elmenni egy Match-ba.

És hogy mi is ez:

“A Gourm & Go teljesen más, mint a többi szendvics, saláta, könnyű harapnivaló, desszert vagy smoothie. Ez valami teljesen új a Match üzletekben. Termékeinket, amelyeket naponta házilag készítenek mestereink a nap valamennyi étkezéséhez, különleges frissesség jellemzi. Egyedi, változatos és különösen ízletes termékek választékát kínáljuk Önöknek.”
(tovább…)

This is England: Pret

2009. október 28. szerda

Pret

Már esett pár szó arról, hogy milyen izgalmas helyek vannak Londonban, illetve, hogy milyen jó termékeket is lehet kapni. Számomra sok esetben nem az jelenti a különbséget, hogy nagyon jó termékekkel lehet találkozni, hanem az, ahogy közelítenek egy termékhez, ahogy kommunikálják azt. Mert tudjuk, hogy alapvetően az Innocent Drinks “normál” (mindenféle egyedi és szellemes hangvétel nélkül) kommunikációval is sikeres lenne, mert egy szinte hibátlan, és piaci igényeknek megfelelő terméket hoztak létre. A hab a tortán, illetve mondhatni a versenytársakkal szembeni kegyelemdöfés, hogy ezt a terméket úgy ajánlják, hirdetik, mint ahogy te is ajánlanád az ismerősödnek. Nincs izzadtságszaga, őszintén elmondják miért jó, és persze mindig belecsempésznek a mondandójukba egy-két jópofaságot. Már a vállalkozás beindításának a kezdete is minimum vicces.

Ami a smoothieban az Innocent, az a szendvicsben a Pret. A hatás is hasonló volt nálam. Először, amikor Londonban jártam, néztem nagyot a smoothie-s üvegekre, hogy mi az a valami ott, jó drága, hagyjuk. A Pret is egy ilyen volt, hogy mi ez valami mozi, legalábbis kívülről látva az üzletet, olyannak tűnt. Mostanra helyre került a dolog, és megtudtam, mi több megbizonyosodtam róla, hogy ez a legjobb szendvics, tényleg olyan mintha te magad kented volna reggel. És ugye a körítés ezúttal sem komor:

“Traditional, well sourced, sustinable, chemical-free, unadulterated goodness. No air miles, no shelf life, no sell-by dates, no display dates…indeed, no nightlife whatsoever for a Pret sandwich. If and when we make too much, we offer it to a local charities at the end of the day. We simply don’t need to sell old food, so we don’t. We never have and we never will.”